Miszory Erika Viktória
Magyar Honvédség Honvédkórház HÉMORI, Hévíz

Poliomyelitis, poliomyelitis anterior acuta, Heine-Medin, gyermekbénulás stb. Sokféleképpen emlegetik a betegséget, mely a 90-es évek legnagyobb méretű járványát okozta a Földön. Mára már a fejlettebb országokban teljesen felszámolták a betegséget. Az európai régió „polio mentességének” és a kisszámú új megbetegedéseknek köszönhetően ma már keveset hallunk a betegségről. Így napjainkban már nemcsak a civilek, hanem a legtöbb egészségügyi dolgozó számára is ismeretlen kór. Nem szabad azonban elfeledkeznünk arról a tényről, hogy az akkoriban megfertőződött és túlélőnek számító gyerekek mára már felnőttek és a maradványtünetekkel, feltehetően egyre romló fizikális és funkcionális állapotban élnek közöttünk. Kutatásom célja felmérni a Magyarországon élő, poliovírussal fertőzött betegek életminőségét, funkcionális állapotát, rehabilitációs szokásait és lehetőségeit.

A felmérés 2017. január–februárban zajlott, két kérdőív formájában. Az életminőség felmérésére az SF-36 kérdőívet alkalmaztam, és az eredményeit összehasonlítottam a Czimbalmos Ágnes és társai által készített, egészséges emberek SF-36 felmérés magyarországi normálértékeivel. Egy saját kérdőívet is összeállítottam, melyben a polios betegek életkörülményeire, fizikai nehézségeire, mentális állapotára vonatkozó kérdések szerepeltek. A minta elemszáma: 268 fő (SF-36) és 210 fő (saját kérdőív). Alkalmazott statisztikai módszerek: átlag és módusz meghatározása, aszimmetria (Microsoft Excel segítségével); kapcsolat szorosság meghatározása és klaszterelemzés, a változók közötti kapcsolatot Khí-négyzet próba és a Cramer-féle asszociációs mutatószám segítségével elemeztem (IBM SPSS Statistics Version 22 program segítségével).

A kapott pontszámok alapján elmondhatjuk, hogy a poliovírussal fertőzött emberek két dimenzió kivételével – mentális egészség (ME: 63 pont) és szociális működés (SZM: 57 pont) – a 100-as skálán még a „közepes életminőséget” is csupán alig érik el (FM: 23 pont, FSZ: 36 pont, ÉSZ: 47 pont, TF: 48 pont, ÁE: 42 pont, V: 50 pont, EV:3 pont).

Összehasonlítva az általam kapott életminőségi eredményeket az egészséges emberek normálértékeivel, a polios betegek életminősége kivétel nélkül minden dimenzióban lényegesen és negatív irányban tér el az egészséges emberek normálértékeitől. Látványos a különbség a fizikális működés és fizikai szerep dimenzióiban, a mentális egészség terén az eltérés viszont meglehetősen alacsonynak mondható, vagyis a fizikai hátrányok ellenére a polios betegek lelki, pszichés állapota nem mutat lényeges elmaradást az egészséges emberekhez képest.

Heincz Adrienn, Radnai Eszter, Balogh Nikolett, Gilbert Zoltán Zsoltné
Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdő Nonprofit Kft., Harkány

Tudományos előadásunk célja a Heine–Medin betegségen átesettek rehabilitációjának bemutatása.
Manapság az alapbetegséggel már nem találkozunk, hiszen friss esetek nem fordulnak elő a védőoltásoknak köszönhetően. Azonban még mindig van tennivaló, hiszen nekünk ma a betegség jelentőségét az a kb. 10 000 ember adja, akik különböző maradványtünetekkel közöttünk élnek. A mai ember nem ismeri ezt a rettegett betegséget, mely egy életre szóló funkciózavart okoz.

Az előadás során összefoglaljuk a lassan feledésbe merülő kórkép klinikai, epidemiológiai jellemzőit, a rehabilitációs lehetőségeket.
Esettanulmány során próbáljuk bemutatni egy Heine–Medin betegségben szenvedő páciens rehabilitációjának egyes lépéseit, az életminőség kérdéseit. Bemutatjuk a rehabilitációban részt vevő team munkáját, melyben részt vesznek: orvosok, ápolók, gyógytornászok, ergoterapeuták, fizioterápiás szakasszisztensek, gyógymasszőrök pszichológusok, szociális munkás.